Stephen King - Álom Doktor

Megmondom őszintén, nagyon nagy bajban vagyok. Stephen Kingről mostanában nyíltan rossz véleményt vállalni egyenesen öngyilkosság. Nem mintha rosszat szeretnék mondani az íróról, senki ne értsen félre, csak van bennem némi csalódás. Persze ez szubjektív és nem igazán a könyv hibája, hanem sokkal inkább az enyém. De nézzük is meg, hogy mi is szegte kedvem.

Ragyogj, ragyogj, kis csillag!

Szerintem nem kell bemutatnom senkinek „A ragyogás” című regényt. Akinek mégis, annak had foglaljam össze három mondatban:

- Az alkoholista apa feleségével és paranormális képességekkel rendelkező fiával felköltöznek egy hotelbe télire, hogy karbantartsák az épületet.

 

- Amint ellep mindent a hó, mindenki elkezd hallucinálni.

 

- Az apa bekattan és „Here's Johnny!”

Azt hiszem ezzel el is mondtam a történetet nagy vonalakban. Remekül megírt egy történet, ami tökéletesen átadja a klausztrofób élményt. De most nem A ragyogásról szeretnék beszélni, viszont ennek ismerete szükséges a problémám megértéséhez, mivel az Álom Doktor marketingje kicsit rossz irányba indult. A csapból is az folyt, hogy ez a fentebb említett könyv folytatása. Ezt kijelenthetem, hogy nem teljesen igaz, mivel a folytatás szerintem magában hordozza azt a mondanivalót, hogy a két történet nagyban hasonlítani fog. Viszont a kísérteties karakterdráma helyett kapni fogunk egy inkább történet orientált írást. Újból kihangsúlyoznám, hogy ez nem baj, csak kissé meglepett a dolog.

… mert, ha már folytatás

Gyakorlatilag a két történet annyiban hasonlít, hogy A ragyogásban szereplő kisfiú, Danny felnőtt, és pontosan ugyanolyan alkoholfüggő, mint az apja. A könyv első nagy része ezt hivatott elmesélni. Aláírom, hogy az alkoholizmus egy nagyon szörnyű és megterhelő dolog. Ezt nagyon hitelesen ábrázolja is az író. Vélhetően volt honnan merítenie, hiszen King maga is küzdött ezzel a betegséggel. A leszokás rögös és hosszú út... csak az a szörnyű, hogy Danny Torrace mindvégig lökdös minket maga előtt, hogy lépjünk bele minden kavicsba. Komolyan azt éreztem már néha, hogy nekem is el kellene már mennem egy elvonóra, hogy jobb legyen mindenkinek.

A Szufla

Ebben a kötetben maga a gonosz egy kicsit kézzel foghatóbb entitás, mint a Panoráma Hotel. Hogy igazán pontos legyek, egy egész csoport jelenik meg, akik magukat csak Igaz Kötésnek hívják. Lényegében olyanok mint a hobók, csak ők lakókocsival járnak, hogy kiszippantsák a szuflát/ragyogást/második látást (vagy bármi ami tetszik) az erre érzékeny emberekből. Mondjuk ezt az áldozatok annyira nem engedik és nem is örülnek neki. Az külön tetszett, hogy ebben a csoportban egyre tűntek fel olyan karakterek, akik más-más dolgokban tehetségesebbek. Van aki be tudja tájolni, hogy hol vannak a ragyogásra érzékeny emberek, van aki irányítani tudja a másikat és így tovább. Szerintem ötletes és meg is magyarázza a csoport létjogosultságát.

Here's Johnny!

Egyre jobban azt kezdem, észrevenni, hogy King könyvei egyre populárisabbak kezdenek lenni. Ez persze nem rossz, mivel így szélesebb körben ismerhetik meg az író nevét. Bár mondjuk neki már nem nagyon kell bővítenie a rajongói körét. Nekem is kedvenc íróim egyike, de be kell látnom, hogy lassacskán kezd beállni egy jól kitaposott sémára. A könyv kétharmadánál már tűkön ülve vártam a végső agyeldobós őrületet, de sajnos elmaradt a vérengzés. Valahogy az ember várná, hogy az előző könyvei ismeretében legyen valami igazi cliffhanger. Félreértés ne essék, korrekt, izgalmas befejezést kapunk, a lezárás kifejezetten szép volt. Csak nem éreztem az igazinak.

… borítójáról a könyvet

Engem is meglep, hogy fel kell hoznom, de muszáj erről beszélnem. Kifejezetten vártam már az Álom Doktor megjelenését és majd kiugrottam a bőrömből, mikor megjelent a külföldi kiadvány borítója. Az a zöld szemű macska kellőképpen volt misztikus és egyben hétköznapi. Rögtön el is kezdte piszkálni a fantáziámat, hogy miért kaphatott az a macska központi szerepet. Aztán megjelent a magyar borító is, amin teljesen meglepődtem. Azt hittem, hogy egy az egyben le fogják másolni az amerikait, de nem ez történt. Igaz, a vörös-füstös-ködös borító jobban tükrözi a történetet. A közelmúltban viszont megjelent a papírfedeles grafika is, ami jó lenne, csak a színösszeállítás nem a legjobb. Bár ez ismét csak szubjektív. De a macska... most spoiler következik: a történethez nem sok köze van a macseknak. Bár, lehet nekem nem esett le, de nem sok szerep jutott szegénynek.

Végül csak annyit

A fentiekből most az jöhet le, hogy nem tetszett a könyv. Tetszett. Kifejezetten tetszett, csak el kellett fogadnom, hogy ezt egy teljesen különálló kötetként kell kezelnem, amiben történetesen ismerhetek korábbról néhány szereplőt. Egyébként ez a helyzet fenn áll a A talizmán és A sötét ház esetében is. Az Álom Doktor egy jó kis könyv, nagyon jó egy kikapcsolódáshoz vagy a parton napozás alkalmával. Szervesen nem kapcsolódik a Ragyogáshoz, tehát nyugodtan belevetheti magát az is, aki nem ismeri az „előzményeket”. Ha viszont mindenképpen teljes élményt szeretne valaki kapni erről, mindenképpen olvassa ez azt is, mert azért az Álom Doktorban van néhány Easter egg, amit szemfülesek észrevehetnek.