Az elmúlt években egyre nagyobb divat a képregényhősöket és antihősöket vászonra vinni. Mióta a "Marvel-gépezet" beindult, azóta a képregény olvasás nem is olyan ciki. Persze mindenki olvasott gyerekkorában (vagy akár később is) képregényeket, de itt most nem a Donald kacsa kalandjaira, vagy a Rózsaszín Párducra, hanem a keményebb műfaj képviselőire gondolok. Nem tagadom, ha kutatnék egy kicsit biztosan találnék egy-egy példányt ezekből a számokból.

Magyarországon sajnos sohasem volt akkora térhódítása a képregényeknek, ellenben külföldön már igen hamar nagy népszerűségnek örvendtek. Hogy mi ennek az oka, nem firtatnám és azt sem, hogy honnan erednek az első képregények. Lépjünk inkább előre jó néhány évet egészen a negyvenes évekig. A legtöbb esetben ezek a kis füzetek az ifjúságnak szóltak, ahol a karakterek – Tin Tin, Lucky Luke vagy Asterix – vicces kalandokba kerülnek, de mindig szerencsésen kikerültek belőlük. Rövid történetek és egyszerű poénok jellemezték őket, ezért hódítása egyre nagyobb teret nyert és nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is kezdték érdeklődéssel követni a gyakran hétről hétre megjelenő sztorikat. Az igény egyre nagyobb lett, így egyre több képregényhős jelent meg, hogy mindenkinek ki tudják elégíteni az igényeit. A történetnek itt vége is lehetne, de akkor megtörtént...

Az eseményeket bemocskolta a második háború. A rövid és vicces sztorikat elkezdték felváltani a komolyabb történetek. Az embereknek hősökre volt szüksége. A kilátástalan helyzetekben megjelentek az első szuperhősök, akik képesek voltak egyedül megmenteni az egész világot, úgy mint Superman vagy Amerika Kapitánya.

Ma már rengeteg szuperhős létezik, ki kisebb, ki nagyobb hatalommal. Ezen álarcos igazságosztók léte saját világukban megszokott, sőt szükségszerű is. De mi van az olyan hősökkel akiknek nincsenek képességeik? Ez a kérdés nem új keletű, hiszen ott van a Batman, aki szerkezeteire és kütyüire hagyatkozva menti meg Gotham-et a gonoszoktól. A Megtorló katonai képzettségét és fegyverismeretét veti latba, hogy rendet teremtsen, de hogy csak a kedvenc képregényemet említsem, a Watchmen hősei sem rendelkeznek szupererővel. Ezek a történetfolyamok mindig is jobban lenyűgöztek, mint a repülni képes, szupererős, szupergyors, hálószövő társaik. De tételezzük fel, hogy mi történik, ha ezek a szuperhősök elveszítik a képességeiket? Akkor is képesek lennének helyt állni?

Erre a kérdésre keresi a választ a Powerless (az az Erőtlenül) című rövid – csupán 6 részes - Marvel képregény sorozat. Az ötlet Matt Cherniss és Peter Johnson fejéből pattant ki és Michael Gaydos rajzolta meg. A történet központi szereplője Dr. Watts, aki háromnapos kómából ébredve úgy érzi, hogy egy egész életet töltött egy olyan világban, ahol piros-kékben ugrándozó és hihetetlen regenerációval rendelkező – vagy ehhez hasonló képességű – hősök mentik meg New York lakosságát. Mindez csak egy álom lett volna? Az ébredés után Dr. Sue Richards elmagyarázza, hogy senki sem érti mi okozta a kómát. De nem ez a legfurcsább dolog. Amint Dr. Watts vissza megy rendelni, (mivel az öreg pszichológusként dolgozik) találkozik egy fiatal, ambíciózus, de mégis félénk fiúval. Vág az esze, de a sportokban nem a legkiválóbb. Kezén egy óriási, pókcsípésre emlékeztető duzzanat. És a neve is ismerősen cseng: Peter Parker. Azonban az átalakulás nem következett be. Peter Parker tényleg csak egy átlagos fiatal srác a korának megfelelő problémákkal. De nem ő lesz az egyetlen. A szemfülesek indíthatják a számlálót, mert lesz egy jó pár "hős" a háttérben megbújva is.

A történet során megismerkedünk a vak államügyésszel, Matt Murdockkal, aki egy Frank Castle nevű gyilkost véd a bíróságon. A későbbiekben előkerül Logan, aki amnéziától szenved, Bruce Bannerrel, aki egy sötét lényt próbál önmagában legyőzni, és így tovább. Rengeteg ismert karakter fog megjelenni, de mindannyian a képességeik nélkül. Egy hőst csak az teheti hőssé, ha meg van a megfelelő ellenfele. Nos... ők sem fognak elmaradni. Minden karakter összeütközik riválisával, de ebben a képregényben nem mint hősök, hanem mint átlag emberek. Vajon sikerülni fog nekik így is?

De ha már itt járunk, Dr. Watts is erősen emlékeztet engem valakire.

Az Erőtlenül sorozat igencsak szórakoztató, nem csak olyan rajongóknak, mint én is, akik jobban szeretik a képesség nélküli hősöket, hanem azoknak is, akik egy kis vérfrissítésre vágynak. Tényleg lenyűgöző, amint Dr. Watts elméjének világa és a valóság pellengérén egyensúlyozik. A képregények szerelmeseinek egyenesen kötelező darab. Az egyetlen negatív dolog, amit fel lehet róni, az csupán a hossza, de a történet azért képes feledtetni velünk ezt is.

Aki szeretné elolvasni, annak lehetősége van rá, köszönhetően a HálóZsák.hu-nak. Köszönjük srácok!

Ha érdekel az Erőtlenül, csak kattints a  képre: